|
A jogbiztonság és a tisztességes eljáráshoz való jog sérült, amikor az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. az előző bérlő tartozására hivatkozva megtagadta a közüzemi szerződés megkötését a lakás új tulajdonosával. Szabó Máté ombudsman szerint ez az eljárás a szolgáltatási szerződéssel is ellentétes.
Az önkormányzati lakás bérlője tartozott a vízdíjjal. A lakást eladták és az új tulajdonos kérte a szolgáltatási szerződés megkötését, ám arra a vízművek az előző bérlő tartozására hivatkozva nem volt hajlandó. Nem is a hoppon maradt tulajdonos, hanem az önkormányzat képviseletében eljáró jegyző fordult az állampolgári jogok országgyűlési biztosához, mert előzőleg ő is s hiába fordult ugyanezzel a kéréssel a regionális vízszolgáltatóhoz.
Az ombudsman is megkereste szolgáltatót, és onnan azt a választ kapta, hogy az ÉRV Zrt. álláspontja szerint sem az önkormányzat, sem a bérlő nem járt el jóhiszeműen, hiszen tudtak a tartozásról. A Vízművek már csak ezért sem látta megalapozottnak azt, hogy panaszos az országgyűlési biztoshoz fordult. Hivatkozott arra is, hogy az új tulajdonos csupán az átadás-átvételi jegyzőkönyvet bocsátotta a rendelkezésükre, az adásvételi szerződést nem - ezzel szemben a jegyző állítása szerint az új tulajdonos az adásvételi szerződést is bemutatta az ügyfélszolgálaton. Az országgyűlési biztos ezekután felidézte a Polgári Törvénykönyv idevágó rendelkezését, amely szerint a közüzemi szolgáltató csak jogszabályban meghatározott esetekben tagadhatja meg a közüzemi szerződés megkötését. A vízgazdálkodásról szóló törvény a közüzemi szolgáltatók számára szerződéskötési kötelezettséget ír elő. A további szabályozást tartalmazó kormányrendelet pedig nem tartalmaz olyan kitételt, amelynek alapján a szolgáltató a korábbi bérlő tartozása miatt megtagadhatta volna a szerződéskötést a lakás új tulajdonosával.
A szolgáltató üzletszabályzata – a rendelettel összhangban – kimondja, hogy amennyiben a régi és az új fogyasztó a vízóra-állással együtt 30 napon belül nem jelenti be a változást, akkor mindketten egyetemlegesen felelnek a mulasztásból következő károkért. Az üzletszabályzatban az is olvasható, hogy tulajdonosváltás esetén a
régi fogyasztó köteles átvállaltatni az új tulajdonossal a szolgáltatási szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket.
Amennyiben pedig ilyen átvállaló nyilatkozatot nem írtak alá, azt pótolja az új tulajdonossal megkötött szolgáltatási szerződés. Ez utóbbi újfent csak azt támasztja alá, hogy a szerződés megkötését a Vízművek nem tagadhatta volna meg, mivel a szerződés az új tulajdonossal a korábbi tartozás átvállalásának minősülhetett volna – tisztázta az állampolgári jogok országgyűlési biztosa.
Forrás: Országgyűlési Biztos Hivatala
Az ÉRV ZRt. válasza, melyet az MTI-n keresztül hozott nyilvánosságra.
Az ÉRV Zrt. szerint az ombudsman jelentése nem harmonizál a Legfelsőbb Bíróság korábbi eseti döntésével
Miskolc, 2011. augusztus 10., szerda (MTI) - Az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. (ÉRV Zrt.) szerint az országgyűlési biztos jelentése "nem harmonizál a hasonló tényállás alapján a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága által meghozott eseti döntéssel" - reagált a vízszolgáltató szerdán Szabó Máté két nappal korábbi, a társaságot érintő közleményére.
Az ombudsman megállapítása szerint sérült a jogbiztonság és a tisztességes eljáráshoz való jog, amikor a vízművek az előző bérlő tartozására hivatkozva megtagadta a közüzemi szerződés megkötését a lakás új tulajdonosával.
Az Országgyűlési Biztos Hivatala hétfőn juttatta el a vizsgálat eredményéről szóló közleményt az MTI-hez. Eszerint egy önkormányzati lakás bérlője tartozott a vízdíjjal. A lakást eladták, s az új tulajdonos kérte a szolgáltatási szerződés megkötését, de arra a vízművek az előző bérlő tartozására hivatkozva nem volt hajlandó. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosához az önkormányzat képviseletében eljáró jegyző fordult, mert előzőleg ő is hiába kereste meg a regionális vízszolgáltatót.
Az ÉRV Zrt. az ombudsman megállapítására reagáló közleményében úgy fogalmazott: a Polgári Törvénykönyv közüzemi szerződésre vonatkozó rendelkezése szerint a szolgáltatót szolgáltatási-, a felhasználót pedig díjfizetési kötelezettség terheli.
A vízszolgáltató közlése szerint ebben az esetben az ingatlannak - ahol a fogyasztási hely található - a tulajdonosa a helyi önkormányzat volt, az ÉRV-vel szerződésben álló fogyasztó az önkormányzati lakás bérlője. "Sajnálatos tény, hogy a fennálló tartozás ismeretében és pénzügyi rendezése nélkül került az ingatlan tulajdonjoga átruházásra az önkormányzat részéről" - olvasható a közleményben. Mint hozzátették, annak ellenére, hogy a fennálló tartozásról valamennyi érintettnek tudomása volt, az önkormányzat a lakást a fennálló tartozás kifizetése nélkül értékesítette a harmadik személy (nem a korábbi bérlő) részére.
A regionális vízművek magyarázata szerint a Legfelsőbb Bíróság eseti döntése is rögzíti: ha egy adott fogyasztási helyre már létezik egy közüzemi szerződés, "ez a szerződés a tartozás rendezése nélkül kizárja újabb szerződés megkötését".
"Álláspontunk szerint új szerződés megkötésére csak a tartozás kifizetése vagy a tartozás átvállalása esetén kerülhet sor. Az adott esetben ezek hiányában az ingatlan új tulajdonosával szolgáltatási szerződés nem volt köthető" - fejtette ki álláspontját a társaság.
Tájékoztatójában a vízművek annak a véleményének is adott hangot, hogy jelenleg a közüzemi szolgáltatók magas fogyasztói tartozásokkal küzdenek, amelyek terheit - a szolgáltatók mellett - azok a fogyasztók kénytelenek viselni, akik ténylegesen is fizetik a szolgáltatási díjat. A díjhátralék megfizetése nélküli újabb szerződéskötés gyakorlatának bevezetése a tartozások további felhalmozását eredményezné és csak újabb terhet róna a fogyasztókra és szolgáltatókra - hangsúlyozta az ÉRV.
Az ombudsman korábbi megállapítása szerint viszont az üzletszabályzatban olvasható, hogy tulajdonosváltás esetén a régi fogyasztó köteles átvállaltatni az új tulajdonossal a szolgáltatási szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket. Ha ilyen átvállaló nyilatkozatot nem írtak alá, azt pótolja az új tulajdonossal megkötött szolgáltatási szerződés. Ez utóbbi újfent csak azt támasztja alá, hogy a szerződés megkötését a vízművek nem tagadhatta volna meg, mivel a szerződés az új tulajdonossal a korábbi tartozás átvállalásának minősülhetett volna - mutatott rá az ombudsman.
Forrás: MTI |
